Play as Webslides

si tyu's List: politika

Index - Tölgyessy P: A magyar modellnek vége - 1

Nagyon jó beszélgetés Tölgyessyvel. Akit nagyon nagyra tartok, de nagyon sok mondatával vitatkoznom kell. Ezt is tettem.

index.hu/...tolgy1201 - Preview

tölgyessy politika on 2008-04-29 and saved by 2 people
- Ezért osztogatásával előbb veszélyesen túlterhelte az államháztartást
- Ám a jobboldal is mind kevésbé figyelt az ország érdekeire
- 6 more annotations...
- - Mindkét nagy közéleti tábor úgy véli: a másik távoltartása a hatalomtól olyan szent cél, amelyért újabb és újabb határokat léphet át
  - Többen állították: az Antall-kormány módszeresen kikezdi az új demokráciát, Mucsát hoz az országra.
  - jobboldal sem tartózkodott a másik tábor identitásának lényegét kikezdő kijelentésektől.
  - A gazdasági-szociális populizmust a szocialisták hozták be a közéletbe, 91-93 táján.
  - Az egyenlőség képzetéhez szokott közvéleményt fájdalmasan érintették a hamarjában megugrott jövedelmi és vagyoni különbségek.
  - Antall József távolról sem volt tévedhetetlen miniszterelnök, táborának szép számmal akadtak múltat idéző vonásai, de ma már hihetetlennek tűnő vádakkal illették politikáját.
Index - Tölgyessy P: A magyar modellnek vége - 2

index.hu/...!2 - Preview

politika közélet orbánviktor populizmus on 2008-04-30
- Orbán Viktort elejétől fogva a teljes győzelem vágya hajtja. Pedig aki totális győzelemre játszik, az rendszerint totális vereséggel végzi.
- Ám a polgári radikálisok vagy szocialisták nem fognak tömegesen Hegedűs Zsuzsa vagy Pozsgay Imre módjára a Fidesznél munkára jelentkezni.
- 10 more annotations...
- - A politika akkor jó, ha valamelyest az ország előtt jár. Állítom, a Fidesz régen ilyen politikát vitt. Aztán egy idő után már fontosabb volt a szavazatszerzés, és párt elkezdett az emberek ösztöneinek árnyékosabb oldalára játszani.
  - De tudják-e valamiféle új egyensúly megteremtésével befejezni a hideg polgárháborút, és végre tartósan fenntartható növekedésnek indítani a magyar gazdaságot?
  - Hát így jártunk a reformokkal is. Gyurcsány Ferenc, Molnár Lajos és Horváth Ágnes rengeteget dolgozott azon, hogy a magyar közvélemény ne kívánjon többé reformot. Nem kérjük, finom.
  - A legjobb még az lenne, ha a Fidesz elfogadná, hogy az alkotmány megváltoztatása ezután két egymást követő parlament kétharmados többségének a joga legyen.
  - A rettegés a másik oldal győzelmétől viszi ugyanis többek közt mind mélyebbre az országot.
  - Alapvető gazdaság- és társadalomszerkezeti nyavalyáink vannak, közben nyilvánosságunk ehhez képest sokszor jelentéktelen ügyekkel tölti az idejét.
  - először Antall Józsefet ábrázolták ördögi miniszterelnöknek
  - élő jobboldalit még azóta sem fogadtak el kifogástalan európai demokratának
  - A kormányátalakítás előremenekülés, vagy kétségbeesett kapálózás csupán?
    
    A megürült miniszteri posztokat be kellett tölteni.
  - Orbán Viktor meglehetősen elkötelezte magát a hazai reformközgazdászok nézeteivel szemben. Csakhogy tudnia kell: ha nem képes tartósan megoldani társadalmi modellünk bajait, akkor nem lehet az a politikus, aki rendszerré szervezi az új Magyarországot. Márpedig ambíciója nyilvánvalóan nem kisebb.
Hírszerző Blog - Egy elefánt feljegyzései

A nagyon aktuális "mi legyen, hogy legyen ezután?" kérdés taglalása.

republican.blog.hirszerzo.hu/?todo=entry&vid=8194 - Preview

elefánt hírszerző politika on 2008-05-07
- Bizonyos értelelemben már megtörtént (nagy szociális különbségek),
- makrogazdaságilag messze vagyunk tőle.
- 1 more annotations...
- - Max. egy polgárháború rázná fel a társaságot.
élet és irodalom - SZÉKY JÁNOS: Minthademokrácia

Tallián Miklós elefántföljegyzései (http://republican.blog.hirszerzo.hu/?todo=entry&vid=8194) közt találtam erre az írásra.\nNagyon jó, bár egy kicsit befejezetlen.

www.es.hu/...display.asp - Preview

politika közélet on 2008-05-07 and saved by 2 people
- Az igenek győzelme nem volt kétséges, hiszen ha valakitől megkérdezik, akar-e azért fizetni, amiért tavalyig nem fizetett, akkor - politikai nézeteitől függetlenül - nagy valószínűséggel azt feleli, hogy hülye a kérdés. Naná hogy nem. Az ember ilyen, nem kádárista örökség ez, nem is közgazdasági tudatlanság. A válasz tehát kész, még mielőtt a kérdést föltennék. Éppen ezért demokraták nem is kérdeznek hasonlókat népszavazáson, a demokrácia ugyanis eldöntendő kérdésekről szól.
- Az országon eluralkodó tudatbeszűkülést - aminek csak része a kormánygyűlölet - mindenki érzi.
- 27 more annotations...
- - mostanra elfogytak a józanság tartalékai.
  - A köztársasági elnök nem adta jelét, hogy kifogásolná a népszavazást.
  - Az SZDSZ pedig nemhogy fölhívta volna a figyelmet az adott népszavazás puszta tényének antidemokratikus és antiliberális voltára, inkább jóváhagyta sületlen és sokba kerülő kampányával.
  - A központi felelősség mégis az Alkotmánybíróságé.
  - Nos, a Fidesz jogászcsapata a legkevésbé sem erőltette meg magát - a munkát elvégezték helyettük az Alkotmánybíróság Fidesz jelölte jogászai és koalíciós partnereik ebben az embrionális felsőházban.
  - Az említett alkotmánybírák azonban nyilván nem úgy tekintenek magukra, mint aktuálpolitikai cselszövőkre vagy nettó anarchistákra, marad tehát még egy megoldás arra, hogyan gondolhatják komolyan ezt az egészet. Nevezetesen: az volt a szándékuk, hogy az alkotmányt mint a politikai rendszer használati utasítását megszabadítják a félreértelmezésektől, és visszatérítik igazi, demokratikus valójához. Hogy ez micsoda volna?
  - Kivétel Bihari Mihály, aki a "határolt és tervezett többpártrendszert" - az MSZMP garantált parlamenti többségét - a demokratikus szocializmus megvalósításának eszközéül szánta. Ez a rendszer lenne az, amely - Bihari lakiteleki beszéde szerint - fölvehetné a versenyt "az önmagát megújító kapitalizmussal". A politikatudós sejthetően azért bízott abban, hogy a demokratikus szocializmus az átmeneti korszak után, szabad választásokkal legitimálva is megmarad, mert úgy tudta, hogy a magyar társadalom többsége az ilyen szisztéma híve.
  - ól tudta. Mert amikor a rendszerváltás után, szabad viszonyok között összehasonlító felmérés készült, kiderült, hogy a régióban mindenütt - kivéve Csehszlovákiát - többen akarnak valamilyen demokratizált szocializmust, mint szabadpiaci gazdaságot, és igen sok híve van a "sajátos nemzeti" (harmadikutas) megoldásoknak is.
  - a nép többsége baloldali módra gondolkodott, és csakugyan demokratikus szocializmust akart: jóléti társadalmat, gondoskodó kormányzattal, minél erősebb közvetlen demokráciával, egyfelől "kizsákmányolás" és nagy jövedelemkülönbségek, másfelől diktatúra és vasfüggöny nélkül.
  - A szlovák, az észt (cseh, lengyel, román) "csoda" forgatókönyve - valószínűleg inkább a posztkommunista átalakulás normális menete - nagyjából mindenütt ugyanaz. (Sehol nem tartották öncélnak a német típusú kiegyensúlyozottságot és stabilitást.)
  - Magyarországon sokkal kevesebben gyűlölték úgy a rendszert, mint másutt.
  - A létező szocializmus 1956 utáni szakasza tömegeknek hozott valódi fölemelkedést.
  - A konzervatív szabadelvű Antall a liberális pártot tartotta ellenfelének,
  - Az eleve nem jobboldali ösztönű SZDSZ elfogadta ezt a szereposztást, és 1994-re végleg elfoglalta helyét a baloldalon
  - A Fidesz az 1998-as választásokig megőrzött annyit kezdeti reputációjából, hogy begyűjthette az SZDSZ-ből kiábrándult liberálisok szavazatait, majd napokon belül gondoskodott arról, hogy soha többé ne tartsák liberális pártnak.
  - "[A]zzal sem értek egyet - ami a kormány álláspontja is volt -, hogy gazdasági ügyekben az Alkotmánybíróságnak nincs mondanivalója. Rengeteg mondanivalónk van, csak éppen itt a legnehezebb a kellő absztrakciós szintet megtalálni" - mondta már 1998-as Buksz-interjújában Sólyom László.
  - Gyurcsány Ferenc egyik legnagyobb ballépése az volt, hogy maga akart a saját Bokros Lajosa lenni. Ez nem megy, politikatechnikai képtelenség.
  - Végül: feltűnő a legfontosabb reformerek neoliberális vonzalma. Mart Laar - foglalkozására nézve történész - miniszterelnöksége előtt egyetlen közgazdaságtani könyvet olvasott, az pedig Milton Friedman Szabad választása volt. Majd megkapta a Friedman-díjat. Václav Klaus már Husak idején Friedman- és Hayek-rajongó. Az idén Leszek Balcerowicz a Friedman-díj egyik esélyese. Magyarországon viszont a "neoliberális" általános szitokszó lett. Többnyire azokat az intézkedéseket illetik vele, amelyekkel a vergődő, saját magukat korlátozó vagy lekötött kezű kormányok a tényleges, átfogó libertárius/neoliberális reform helyett próbálkoznak.
  - Mint a politikában, a gazdaságban is azt feltételezte, az 1990 előtti rendszerrel úgy lehet teljesen szakítani, hogy közben a jelen normális előtörténetének fogja föl.
  - Antall tévedett.
  - Magyarország az a különleges hely, ahol a jobboldali kormányok nem vállalkoznak jobboldali reformokra; ez a feladat a baloldali kormányokra, pontosabban azok baloldali támogatást nem élvező, jobboldalról pedig könyörtelenül támadott magányos farkasaira hárul.
  - Úgy látszik, bele kell nyugodni, hogy az államszocializmust leváltó magyar rendszer nem valamilyen megvalósítandó cél, amihez különféle intézkedésekkel, javításokkal el lehet jutni, hanem az, ami most van: életképtelen keverék, az óriási fölényben lévő magántulajdon és a foggal-körömmel védett gondoskodó állam kimérája. Javítani rajta reformokkal nem, csak újabb rendszerváltással lehet talán.
  - Az elnöki, pontosabban félprezidenciális rendszer bevezetése már reálisabb, és nem tartozom azok közé, akik az ördögtől valónak tartják.
  - elhangzott a "szellemi és erkölcsi felsőház" gondolata (tudjuk: csak metafora, ám annak mélyen antidemokratikus)
  - Az ilyen felsőház nem választott szenátus lenne, és nem választott szövetségi tanács egy szövetségi rendszerű országban, hanem kinevezett testület, mint némely "alkotmányosodó" muszlim monarchiában, nemzetségi társadalom és sok olaj nélkül. Vagy elsöprő konzervatív többségű Lordok Háza, királyság és öntudatos "commons" nélkül. Ilyen modell nincs.
  - Komoly jobboldali elemzők természetesen meg tudnák magyarázni, hogy miért jó így. Mint annyi minden mást.
  - De ha végiggondoljuk, mi történik jó ideje Magyarországon - miért épp ebben ne volnánk kivételek?
Hírszerző - Publicisztika - Fidesz-kétharmad: vágyak és rémképek

www.hirszerzo.hu/vagyak_es_remkepek_.65141.html - Preview

politika on 2008-05-07
- Ha egy kétharmados Fidesz jön, szinte biztosan ódivatú, bigott szabásmintát diktál. Ultrakonzervatív alkotmánybírákat nevez ki. Melegek élettársi kapcsolata törölve, meddővé tétel dettó, szexcsatornák letiltva, végletes drogszigor, parlament szerepköre lenyesegetve, Horthy-revízió dicsfényben, állam-egyház reláció szimbiotikus fázisba lép, klientúra-építés csúcsra járatva, satöbbi. De puha rendőrállam nem lesz.
- Belföldi fogyasztásra lesz globalofóbia, de külsőleg az euroatlanti praxis dívik.
Konzervatórium

A konzervatórium címlapja kidekorálva.

konzervatorium.blog.hu - Preview

politika on 2008-05-23 and saved by 2 people
- Mándi Tibor - Oakeshott és Hayek
- Békés Márton - A posztmodern után
- 2 more annotations...
- - Molnár Tamás - Mi a baloldaliság?
  - Horváth Róbert - A konzervatív forradalom
MOLNÁR TAMÁS: Mi a baloldaliság?

A címben föltett kérdésről ugyan nem túl sok értelmeset tudunk meg...

www.kortarsonline.hu/...molnarta.html - Preview

politika on 2008-05-12
- A királyi udvar, Versailles szintén a baloldali eszmék gócpontjává válik, XVI. Lajos öccsei viszik a szót; nem beszélve a nagyurak bankettjeirõl, ahol gyakran még a személyzet elõtt is gúnyolják a királyt és a vallást, a teljes materializmus alapjára helyezkedve. Egy magas rangú angol látogató ezt szóvá is teszi az emlékiratában, és megjegyzi, hogy ezzel szemben egy angol klubteremben, ha az inas jelen van, az ott beszélgetõ urak elhallgatnak. Istent káromolni – rendben van, de nem az alacsonyrendûek elõtt!
- a meggyõzõdés, hogy az ember lényegében jó, csak az „intézmények” torzítják el a lehetséges társadalmi idillt.
  
  Ezzel a „baloldaliság” alapjai meg is jelennek, csupán át kell õket plántálni az ideális politikába, az egyházkormányzatba, az egyének közötti viszonyokba, a gyermeknevelésbe (lásd ismét Rousseau-t). A jóakarat, a tudomány, az egyenlõség eloszlatja majd a zsarnokság felhõit. Saint-Simon gróf, jóval megelõzve Marx tanait, hirdeti, hogy nincs szükség királyra, püspökre, bírára, mert az új társadalomban nem az embereket kell kormányozni, hanem csak (ipari) tárgyakat kell gyártani és elosztani. Száz évvel késõbb Lenin ugyanezt a meggyõzõdését hangoztatja majd.
- 36 more annotations...
- - Ezt az egyedi emberen keresztül hozza létre, mondjuk egy Napóleonban, aki – tudta nélkül – a Világszellem indítása szerint cselekszik, annak mintegy végrehajtója. Ezt a funkciót nemcsak az egyén hajthatja végre, az állam is (Hegelnél Poroszország, vagy éppenséggel Marxnál egy társadalmi osztály, Hitlernél egy faj, Sartre-nál a marxista-egzisztencialista értelmiség.)
  - az evolúció kiválasztottjai, az Übermenschek faja, a szekták fõnökei
  - Még olyan monolitikus párt, mint Hitler nemzetiszocialista pártja is, a nagytõkésekkel szövetkezett, így kapitalista vizet öntött szocialista poharába, másrészrõl bizonyos fokig szimpatizált a szovjet ideológiával („nemzeti bolsevizmus”).
  - Filozófiai elhelyezkedése folytán a baloldal azzal, hogy támadja és radikálisan kritizálja a meglévõt mint rosszat, kétágú stratégiát követ. Egyrészt aláássa az egyébként rögzített és hagyományos intézményeket, mint állam, család, egyház, iskola – és ezek funkcióit. Másrészt, de nem ellenmondással, a változás folyamatát (process) segíti elõ, megvetve és elvetve a rögzítettet. Látjuk a kettõ szoros kapcsolatát, és szorosan foglalkozzunk mindkét procedúrával, mélyenjáró meggyõzõdésével. Az ember, az ember cselekedetei, történelme, természete nem szilárd, hanem állandóan változó. Filozófiai nyelven: nem substancia, hanem változás. Ezt a baloldal „atyja”, Hérakleitosz fogalmazta meg klasszikus veretû mondataival, szemben Parmeni-désszel, aki szerint minden egy, a változás csupán látszat. A baloldal tehát „nyugtalan” (ez sokszor nagy elõny!), agresszív, az újat csodálja, megvalósulását minden eszközzel elõmozdítja; de ahogy az új megvalósul (mûvészi forma, nevelési rendszer, irodalmi stílus, az üldözött megmentése stb.), a baloldal máris kritizálja, nyugtalanítja, támadja – amíg a legközelebbi új meg nem születik. És így tovább.
  - A modus operandi lényege, hogy a baloldal kritika alá veszi a mindenkori intézményeket, amelyekben ósdi, elavult szemléletek halmazát látja.
  - Ezért használta napjainkban a baloldal az „intézményes erõszak” kifejezést, amelyen azt érti, hogy ami intézményes: állam, hadsereg, rendõrség, iskola, család, egyház és a többi, már eleve gonosz rendet képvisel, mert a felgyülemlett múltja és a titkos érdekek érvényesítése szabadságellenessé teszi.
  - Ezért nevezik egyesek a baloldalt szubverzívnek, bomlasztónak, míg a vele szemben álló konzervatívak alapgondolata az intézmények megtartása, gondozása, az azoknak való elkötelezettség még természetes élettartamukon túl is.
  - A konzervatív éppen ellenkezõleg, nem jelöl határt az idõnek, a meglévõt végtelennek tartja, s csodálkozik, felháborodik, mikor az új jelei feltûnnek látóhatárán.
  - A baloldal jelenlegi, modernséget jelzõ megnyilvánulása az, amit mi a történelem „felgyorsulásának” mondunk.
  - A „nyitott társadalom” azt jelentené, hogy a gyermeket mindenki – ne csak a család – nevelje (ez Hillary Clinton vesszõparipája, eminensen baloldali gondolat)
  - azt jelentené, hogy a nemzetet felolvasztanák a „mondializmusban”, az erkölcsöt felszabadítanák intézményes béklyóiból
  - A nyitott társadalom, mint a kommunizmus és a többi utópia, rövid idõ múlva diktatúra lenne, amely kivonultatná az utcára a polgárokat, mint azt Sztálin vagy Rákosi tette. Az üdvrivalgás a nyitott társadalomnak szólna, de Marx–Engels–Lenin képei helyébe K. Popper és társai kerülnének.
  - A jobboldali válasz erre az új tagadása, annak állítása, hogy az állítólagos „új” tulajdonképpen a „régi”
  - Ennek egyik oka, hogy a baloldal vonzza a ma divatos szakmák képviselõit: az újságírót, a színészt, a fényképészt, a sztárpolitikust, a rockzenészt.
  - Egész hadak követik õket – sokszor a halálba is, a kábítószerek által
  - Mivel felelt meg e szerepnek például Jean-Paul Sartre,
  - Úgy is mondhatjuk, hogy az avant-garde kisajátította a történelmet, és az ábrándok felé vezeti.
  - A vad iram abból is ered, hogy a baloldal állandóan veszélyben érzi magát, hiszen a gonoszból a jóra való áttérés útját csapdák szegélyezik, amelyeket a jobboldal helyez el az út mentén. Így azután akármennyire is demokratikus ihletû a baloldal, saját mítosza szerint erõsen központosítja és brutálissá teszi hatalmát, nehogy a humanizmus terén már elért vívmányok áldozatul essenek a reakció ólálkodó ügynökeinek.
  - Elõször lett a baloldali utópia tényleg „globális”: ûrhajók, ûrbeli állomások sorakoznak fel kozmikus uralkodásunk szerszámaiként, mi több, a testi szervekkel való manipuláció által több, nem sejtett dimenzió is kinyílt.
  - Ne feledjük, hogy a baloldal leghõbb vágya az örökké boldog emberiséget megteremteni és e célból a mindig ólálkodó gonoszt megsemmisíteni.
  - Nem állítjuk, hogy a technológia kultusza kizárólag baloldali monopólium, hiszen a liberálkapitalizmus ugyancsak a gépesítésre számít mint a gyors haszonszerzés eszközére.
  - Feltételezett tudásához csatolódik határtalan hatalma társai fölött, sõt az is, hogy õ definiálja a szavak értelmét (lásd Orwell: 1984), a társadalmi tabut, a politikai normát. Az örök ambíció az emberek fölötti uralom, sõt a világ újrastrukturálása. Végtére a „szent” stb. egy új és végleges teremtõ, az ember-isten. A vallási vákuumot õ tölti be, mert õ ismeri a lét titkát.
  - Ezek után kérdés, hogyan magyarázható az a jelenség, amikor a „keresztény baloldali” lép fel a történelem színpadán.
  - bourgeois
  - Mások a keresztény humanizmus jegyében hiszik, hogy a demokrácia társadalma közelebb vitte az embereket a krisztusi tanításhoz, most, a 20. században tehát Krisztus és az állam pozitív kapcsolatra léphet. A demokrata rezsim maga is a kereszténység vetülete. Sokan ezt a kapcsolatot a marxi tanokkal is feltételezik, és radikális lelkesedésük a dél-amerikai erdõkbe vitte õket, láthattunk pl. papokat gépfegyverrel a kezükben, amint a helyi ültevényesek ellen toboroznak és harcolnak.
  - Számos változata volt és van a kereszténység és a baloldali hit összekapcsolódásának; említsük meg a pszichológus Jungot, aki rámutat, hogy a középkori keresztény alkimisták nem aranyat igyekeztek létrehozni az elemekbõl, hanem Jézus királyságának eljövetelét akarták elõsegíteni, meggyorsítani.
  - Hosszú évtizedeken át arról volt szó, hogy eljön az idõ, mikor a liberálkapitalizmus egységre jut a szociálkommunizmussal, és hogy a kettõ létrehozza az egyesülõ világ közös rendszerét.
  - Az itt vizsgált ügyek szempontjából úgy tûnik, hogy a liberális „jobboldal” és a szocialista „baloldal” fuzionál.
  - „mondialista” békevágynak
  - a baloldali ideológia tulajdonképpen nem más, mint összefoglaló fogalma ezen elméleteknek? Ez az összeolvadás társadalmunk gyökeréig hatol, közösségi felfogásunkat meghatározza, annak, hogy úgy mondjuk, nevet ad. Ilyen elmélet, sok tekintetben, a humanizmus, a fölvilágosodás, az evolúció, a liberalizmus, a marxizmus, a glo-balizmus.
  - Ezekkel azonosul a „baloldaliság”, ámbár ezt a címkét sokan nem fogadják el, hiszen annyira hozzáidomultak a fent nevezett elméletekhez mint érvényes világnézethez, hogy egyszerûen a világ axiómáinak tekintik azokat, sõt amennyiben ez a légiónyi elmélet összessége jelenti a „baloldalt”, akkor számukra minden, ami nem illeszkedik a baloldali gondolkodásba, elvetendõ, megkésett és érvénytelen.
  - A baloldali irodalomban például a család mint minden rossz forrása tûnik fel;
  - A nyugati országokban a hatvanas években összeülõ „nevelési tanácsadók” arra jutottak, hogy a szocializálódásnak alapkövetelménye a fiúgyermekeknek a szülõktõl való elvétele, hogy aztán „érett asszonyok” vezessék be õket a szexuális életbe, mert a szexualizálódás a családi erkölcs tabuinak fölszámolásával egyenlõ. A nemiség hangsúlyozása megtöri a családi kör varázsát stb. stb.
  - A baloldali terror sokféleképpen nyilvánul meg. A testi kényszer csak ultima ratio, a cél voltaképpen az új ember felépítése, ezt szolgálják a család struktúrájával kapcsolatban, a mûvészetben, a jogban, a vallás terén tett különbözõ lépések.
  - A formátlanság és torzítás a baloldali mûvészeti koncepció legfõbb fegyvere, mert ezáltal a jelen sivárságára hívjuk fel a figyelmet, amely demoralizál; a jogban eltûnik az egyensúly, melyet Iustitia mérlege jelképez, s helyet ad a bûnös mindenáron való védelmének az áldozattal szemben,
  - Sok olyan társas kór létezik világszerte, ahol a „fölvilágosodás” kátéját tanítják, és keresztényellenes publicisztikát mûvelnek. Ilyen Párizsban a Cercle Voltaire vagy az idõnkint kiadott Humanista Kiáltvány az Egyesült Államokban. Ez utóbbinak vezetõ szellemei John Dewey, Sidney Hook, Paul Weiss, befolyásos filozófiatanárok voltak. Idézek az 1933-ban kiadott Kiáltványból: „1. A világegyetem önmagától létezik, és nem teremtett. 2. A tudomány kimutatja, hogy az emberi értékeknek nincs szükségük természetfölötti garanciára. 3. Minden egyén számára a földi élet a kezdet és a vég. 4. A vallásos érzés a kimagasló egyénekben fejezõdik ki a legtökéletesebben, s azokban a törekvésekben, melyek a társadalom jólétét célozzák. 5. Az ember maga alkotó és tevékeny hatalom, transzcendens erõk nem mozgatják.”
Konzervatórium - Oakeshott vs. Evola, avagy a metafizikai tradicionalizmus kritikája

Érdekes és tanulságos írás Shenpen-től.

konzervatorium.blog.hu/...kai_tradicionalizmus_kritikaja - Preview

politika on 2008-05-13
- a társadalom, a politika annyira bonyolult valami, hogy azt az egyén a maga eszéből kiokoskodni képtelen, hanem ehelyett generációk összegyűlt, gyakorlatilas tapasztalatára, tudására, megszokásaira, hagyományaira kell inkább támaszkodnunk.
- a történelemben vagy lassú, szerves fejlődés van
- 19 more annotations...
- - mert miközben lassan tanulunk, felejtünk is, mert ez a fajta tudás írásba nehezen foglalható, ezért könnyen vesznek el belőle elemek
  - A történelem tehát vagy önmagát ismétli, vagy lassan és nehezen halad
  - A metafizikai tradicionalisták szerint viszont az ismert történelem (kb. 7000 év) egészében és már jóval előtte is egyértelmű és radikális visszafejlődés, hanyatlás volt: az aranykor után az ezüstkor, majd a vaskor, végül a sötét kor következik.
  - Egyértelmű, folyamatos hanyatlásról beszélni éppoly durva leegyszerűsítés, mint amikor a haladárok egyértelmű, folyamatos fejlődésről beszélnek.
  - Gyakorlatilag ez az egész metafizikai tradícionalizmus olyan, mintha valaki a baloldali-liberális-haladár-aufklérus folyamatot 180 fokkal megfordítaná, a pontos, totális, tükörszerű ellentétére. Márpedig ha valami nem hamis, a tükörben is hamis marad: az ultraracionalizmusra nem az ultra-irracionalizmus, a populizmusra nem a könyörtelen, kizárólagos hierarchizmus a helyes válasz - tulajdonképpen ezzel a megállapítással be is fejezhetném ezt a cikket, de nem teszem, mert van még a csonton lerágni való hús bőven.
  - A metafizikai tradicionalisták a történelem egészének folyamatos hanyatlását azért vallják, mert azt állítják, hogy minden vallás egy közös metafizikai tradícióból ered, és voltaképpen már a külön vallások megjelenése is a hanyatlás egyik első lépése volt. Aki egy kicsit is beleásta magát akár a keresztény, akár a zsidó vallásba, akár a buddhizmusba (én abba), tisztában van vele, hogy ez mekkora marhaság.
  - A vallásokban - az erkölcsi tanításokat leszámítva - az egyetlen közös pont az, hogy az, ahogy az énünket, egónkat általában látjuk, az nem teljesen stimmel.
  - A nagy kérdés ott van, hogy mi nem stimmel, hogyan és miért, és erre a vallások radikálisan különböző válaszokat adtak.
  - Még nagyobb különbségek vannak akkor, ha azt nézzük, hogy miért - de ebbe belemenni most nincs sem idő, sem hely, inkább csak leszögezzük: egy nagy közös metafizikai tradíció márpedig nincs.
  - Na, akkor politizáljunk is egy kicsit. A gyak. konz. egyik alapvelve a hatalom decentralizálása: mert egyetlen ember vagy bizottság sem elég okos vagy jó ahhoz, hogy túl sok és túl nagy dolgokról döntsön.
  - Természetesen a hatalom decentralizálva sem vész el teljesen, hanem jórészt csak átalakul: a természetes emberi társulási formák vezetőinek kezébe kerül: családfők, munkaadók, egyházak, lakóközösségek (falu, város, kerület) oszlopai. Ezek a társulási formák általában, nem túl mereven, de hierarchikusak. Ennek az oka az, hogy az emberek képességei természetes módon különböznek, ezért a legtermészetesebb társulási, szerveződési forma a meritokrácia.
  - A metafizikai tradicionalisták vágyálma viszont a kábé régi Egyiptomra emlékeztető társadalom, ahol mindenki egyetlen bazi nagy hierarchia része, ahol a hierarchia nem meritokratikus, nem a dolgok hatékony szervezésének eszköze, hanem egy olyanfajta odaadás az alapja, hogy az alsóbb polcon álló életének egész célja, központja nem más, mint a felül levő feltétlen szolgálata. Afféle oligarchikus kollektivizmus ez. Jó, csak félig-meddig kollektív, de nagyon oligarchikus.
  - A gyak. konz. általában kedvelik az alkotmányos, parlamentáris, korlátozott monarchiát. Ennek több oka van. Egy, a választott politikusok túlságosan rövid távon gondolkoznak, kell legalább egy ember a Parlamentbe, aki nem hajlandó a felélni a jövőt a jelen kedvéért, mert faszányosan működő országot akar örökül hagyni a gyerekének.
  - Négy, úgy egyáltalán: a játékelmélet és a hétköznapi józan ész szerint a kevert stratégiák hajlamosak hosszú távon működni,
  - De ha muszáj - és hát muszáj - ki tudunk egyezni egy köztársasággal is, ha a demokratikus populizmust korlátozó intézmények (Alkotmánybíróság, felsőház) erősek és teszik a dolgukat.
  - A fékek és ellensúlyok nem a demokrácia találmányai: tök hagyományosak.
  - Nem akarok most belemenni, de szinte minden problémánk oka: a monopolisztikus, uniformizáló, monolitikus, túl nagy, túl sok és túl elnyomó állam alapvetően az abszolutizmus találmánya.
  - Tény: kioktató arrogancia vétkében magam is hibás vagyok.
  - Egy normális nagyképűség rendben van,
Against (All) Modernity 2.0: A liberális hétköznapi pszichéje

döbbenetesen középszerű közhelygyűjtemény egy egyébként jó tollú szerzőtől

revoltagainstmodernity.blogspot.com/...iberlis-htkznapi-pszichje.html - Preview

politika on 2008-05-13
- A vallásosak képtelenek gondolkodni.
- A konzervatív képtelen változni/változtatni.
- 1 more annotations...
- - A maradi, rögösen ragaszkodik a meglévőhöz mert lusta/ostoba, stb.
Molnár Tamás: A liberális hegemónia

penta.hcbc.hu/...libheg01.txt - Preview

politika on 2008-05-14
Horváth Róbert – A konzervatív forradalom

www.geocities.com/...konzrev.html - Preview

politika on 2008-05-13
- Az
  utóbbi előzetes megjegyzésen túl, ismertetőnk két lényegi ponton tér majd
  el a témával foglalkozó nemzetközi irodalomtól. Az első és legfontosabb,
  hogy a konzervatív forradalmat mi nem egy múltbéli, már lezajlott és lezárult
  eseménynek tekintjük, hanem olyan jelenségnek, amely napjainkban is folytatódik
  és tart – akkor is, ha a mediák nem foglalkoznak ezzel.
- A tizennyolcadik század végét és a tizenkilencedik
  század első felét a francia forradalom eseményeinek dacára a jobboldaliság
  uralta (függetlenül attól, hogy még csak éppen elkezdték így nevezni).
  Ebben a korszakban, mind politikai, mind kulturális szempontból még egyértelműen
  a baloldaliság volt hátrányosabb helyzetben (noha már vehemesen szerveződött).
  Így a forradalom eszméje negatív jelentéssel bírt a tradíciók oldalán álló,
  jobboldali erők számára.
- 21 more annotations...
- - E
    jeles gróf már a tizenkilencedik század elején tisztán látta, hogy nem
    elég valami ellenségének lenni, attól gyökereiben, autonóm módon kell különbözni.
  - A
    stabilitás helyes igénye valóban megtűri, sőt olykor egyenesen megköveteli
    a változtatásokat, ám csakis az állandóságra való őseredeti vágyon és beállítottságon belül.
  - Ugyanekkor, a történelmi folyamatokat tekintve egyre inkább joggal merült és merül ma is fel, hogy az is állandósulhat, ami nem jó, ami nem normális. A konzervatív, a megőrző, az értékőrző forradalom ideája azért
    bizonyul helyesnek, mert ilyen helyzetekben valóban forradalmi visszatérésre van szükség mindahhoz, ami alapvető, mindahhoz, ami állandó; kétségtelen, hogy a közöny korszakában már forradalmi erejű visszavezetésre, visszatérésre van szükség az örök értékekhez.
  - A konzervatív forradalomnak azonban, ha hű akar lenni önnön mibenlétéhez, csak is a baloldali történelmi forradalmak mintáival
    ellentéteset, és az azokat folytató „láthatatlan forradalmakkal” (gazdasági,
    technikai, szexuális stb.) ellentéteset szabad tennie.
  - A konzervatív forradalom eszméjeének fogalmi egyensúlya ezért mindenek
    előtt a konzervatív szón nyugszik, amennyiben annak a merevséghez
    és az álállandósághoz semmi köze.
  - Mann a huszas évek közepétől azonban
    elfordult a kibontakozódó német újkonzervativizmustól, és liberális álláspontot
    foglalt el.
  - A
    helyi német viszonyokon túl e szerveződés megindulásának fő oka az volt,
    hogy amit jobboldalnak nevezhetünk, társadalmi síkon nagyjából erre az
    időszakra ismerte fel, hogy a baloldalhoz hasonlóan meg kell fogalmaznia
    politikai nézeteit és világnézetét.
  - még Spengler is úgy vélekedett,
    hogy az intelligencia a baloldalon található: habár a jobboldal nagyobb
    államvezetési gyakorlattal és érzékkel rendelkezik, a baloldal nagyobb
    intelligenciával bír.
  - A megfogalmazott elvek hiányán kívül ennek az intelligenciával
    kapcsolatos rögeszmének valójában nem sok alapja volt.
  - Nem
    feladatunk személyeken vitatkozni, de az igazat megvallva kissé zavarba
    jövünk, amikor a konzervatív forradalmárok között Oscar Wilde, Julien Benda,
    Paul Valéry, Hermann Hesse, André Gide és mások neveivel találkozunk. Ezért
    felvetődik a kérdés, hogy kap-e a fentebb említett szerzők által rögzített
    számtalan érzés, ihletettség, gondolat és stílus egy olyan kistallizációs
    magot, amely meghaladja a konzervativizmus sokféleségét? Hiszen ez mindenképpen
    feltétele egy mély, lényegre irányuló konzervativizmusnak – amely alapján
    a valóban nagy válságok is túlélhetőek.
  - Tévhit, hamis elképzelés és illúzió
    ugyanis, hogy minden, amit konzerválunk, minden, amit megőrizni akarunk,
    fennmaradhat addig, ameddig akarjuk. Csaknem mindannyiunk szellemében él
    egy akarat, amely úgy kívánja, hogy valami a maga pontos idejében végetérjen:
    előbb vagy utóbb, mint ahogy azt egyéniségünk gondolná, vagyis egy mélyebb,
    egy megingathatatlanabb igazságtétel szerint, mint ahogy azt emberként
    szeretnénk.
  - de van-e integrációs
    magja és konvergencia pontja ennek a sokféle konzervativizmusnak?
  - Keresnünk kell, meg kell találnunk e tökéletes,
    nemcsak univerzális, hanem integrális konzervációt is.
  - Nyilvánvaló, hogy ma már még univerzálisabb
    konzervativizmusra van szükség ahhoz, hogy a legkülönfélébb területeken
    el tudjuk választani egymástól a modern elemeket és a konzerválásra érdemeseket.
  - Keveset
    foglalkoztunk azonban azzal, aki a kereszténység mellett más tradicionális
    vallások konzervációját is megvalósítani óhajtotta, és aki e tradicionális
    szellemi konzervativizmusnak az összes lehetséges irányát egy pontba, egy
    integrációs magba fogta össze.
  - René Guénonról van szó.
  - A
    különböző konzervatív törekvések integrális magja – pontosabban e mag burka
    – éppen a Guénon által felvetett Tradíció lehet.
  - E
    ponton válik megkülönböztethetővé a konzervativizmustól az ultrakonzervativizmus.
    Az utóbbi a konzervatívizmus minden formájára megtermékenyítő hatást gyakorol,
    s értéküknek megfelelően aktiválja, korrigálja és integrálja a konzervativizmus
    különféle megnyilvánulásait.
  - Julius
    Evola tulajdonképpen az ultrakonzervativizmus iskolapéldáját nyújtja: életművében
    az egész európai konzervativizmus egy univerzális és integrális szellemi
    konzervativizmus felé van irányítva.
  - E
    periodikák bemutatása nem tartozik a jelen írás szerzőjének feladatai közé,
    az említett szerzők műveinek magyar nyelvű bemutatásához pedig a konzervativizmus
    hazai erőinek nagyfokú összetartására és összefogására van szükség.
  - Politikai értelemben „harmadik út” azért nem létezik, mert végül is minden
    visszavezethető a baloldaliságra vagy a jobboldaliságra (amennyiben ezek
    mibenléte megfelelően és kellőképpen tisztázott). Az, amit harmadik útnak
    neveznek, alapvetően baloldali.
Schlett István - Mi a konzervativizmus mint politikai pozíció - adott helyen, adott időben?

www.xxszazadintezet.hu/index.php - Preview

quickd politika on 2008-05-14
KONZERVATIVIZMUS ÉS JOBBOLDALISÁG k, reformerek (Mozgó Világ Online)

www.mozgovilag.hu/...januar1.htm - Preview

quickd politika on 2008-05-14
MÁNDI TIBOR - Oakeshott és Hayek

www.poltudszemle.hu/...2002_3_mandi.pdf - Preview

politika on 2008-05-14
Magyar Narancs

www.mancs.hu/index.php - Preview

on 2008-05-23
- A tények, mint tudjuk, makacs dolgok. Tényekről azt állítani, hogy nincsenek, több mint badarság. Ha valaki például azt állítja, hogy a Fitna című filmben nincsenek tények, az nem egyszerűen a magasabb mentális megismerőképesség hiányának adja bizonyságát.
- Úgy tűnik, a szólásszabadság terén a kettős mérce alkalmazása az iszlám javára már bevett gyakorlattá kezd válni.
- 29 more annotations...
- - Nemrég Robert Redeker filozófusnak, a Sartre alapította, nem kifejezetten szélsőjobb szellemű Les Temps modernes egyik szerkesztőjének kellett "illegalitásba" menekülnie, miután egy lapban észrevételezett néhány, a muzulmánok európai jelenlétével összefüggő problémát.
  - még jócskán az ún. karikatúraháború előtt - kurátorok és hivatalnokok számos esetben cenzúrázták az alkotók szabadságát az "igazhitűek" esetleges érzékenységére hivatkozva.
  - Ez a kifinomult érzékenység azért is érdekes, mert más vallásokkal szemben egyáltalán nem látszik létezni.
  - Így aztán elkerülhetetlenül felvetődik a kérdés: miért is van ez így?
  - Neal Stephenson remek scifijének (Snow Crash, Metropolis Media, Budapest, 2006) alábbi részleténél pontosabban ezt aligha lehet összefoglalni (legföljebb a százalékot vitatnám, de magam sem mennék 10 fölé!): "Ami a legtöbb keresztény egyházban történik, annak 99 százalékban semmi köze a valódi valláshoz. Az intelligens embereknek ez előbb-utóbb feltűnik, és arra a következtetésre jutnak, hogy mind a 100 százalék szarság, ezért kapcsolódik össze az emberek fejében az ateizmus az intelligenciával."
  - A felvilágosodás azonban - önképével ellentétben - korántsem nélkülözi a vallásosságot.
  - aminek egyik mai, egyenes ági leszármazottja a másság mítosza.
  - Melyben persze további szinkretikus elemek is közrejátszanak; nem utolsósorban a szinguláris zsidó-keresztény a bűntudat - máshol ui. ilyen nincsen.
  - A felvilágosodás, illetve a kulturális relativizmus szerint a kereszténység (akárcsak idősebb fivére, a judaizmus) borzalmas vallás, hacsak nem a legborzalmasabb. (Persze csak akkor, ha eltekintünk az összes többitől - talán csak az egy buddhizmus kivétel.
  - Ennek egyik, mára korántsem mellékessé vált következménye egy sajátos egzotizmus, a más vallások irányába mutatkozó felvilágosodott áhítat.
  - Ilyen szellemi környezetben érthető, hogy miért nem vetődnek föl és kerülnek megvitatásra (nemhogy gyaur honunkban, de széles nagy Európában sem!) a legkézenfekvőbb kérdések. Jelesül.
  - Ha az iszlám tényleg annyira toleráns, akkor mivel magyarázható az, hogy neki köszönhető az első európai pogrom (az Ibér kalifátusban)
  - a legnagyobb mérvű és legtovább tartó rabszolgaság rendszere?
  - A tolerancia tünete lenne a sokmilliós keleti kereszténység eltűnése is?
  - Vajon az összes nagy kultúra közül miért csak az iszlám háborog, követel, árasztja szét terroristáit a világba?
  - A nagy kínai, a nagy ind kultúra vajh' miért nem? Hisz' e kultúrák népei szintén a fertelmes európaiak kialakította globális világban kényszerülnek élni, nemde?
  - Nincs ennek a vallásnak egynehány, minden mástól eltérő sajátsága, főként pedig különösen militáns vonása?
  - Utóbbi kérdést azzal a felvilágosult vélekedéssel szokás elodázni, miszerint minden vallás militáns.
  - "Amíg a kereszténységnek születése után ezer év kellett ahhoz, hogy felfedezze a tüzet és a kardot, az iszlámnak a bölcsőjében volt az erőszakos bizonyság" - írja Egon Flaig középkortörténész a Frankfurter Allgemeine Zeitungban. "Mohamed harcos próféta volt, és az iszlám hódítás Kínától Spanyolországig egyaránt a napóleoni alapelvet követte." (2006. szeptember 15.)
  - Ezt egyébként orientalisták, így Bernard Lewis magyarul hozzáférhető tanulmányai is alátámasztják: "A hagyományos mohamedán felfogás a világot alapvetően két részre osztja, az 'Iszlám Házára' és a 'Háború Házára'."
  - Minek folytán arab országok máiglan nem kötnek békét "hitetlenekkel"; csak fegyverszünetet.
  - Az iszlámról sokan gondolják (magam is így véltem sokáig), hogy saját középkorát éli, és ha túljut ezen, akkor előbb-utóbb konszolidálódik. Ezzel az elgondolással csak az a gond, hogy európai fejleményekből (a zsidó-keresztény eszkatológiából és fejlődéstapasztalatból) származó analógia
  - Az iszlámnak ui. nincs történetisége.
  - Hogy nem pusztán régi iratok holt betűiről van szó, hanem az alapító szövegek és tradíciók szívós továbbéléséről, arról az Egyiptomban élő, görög katolikus rítusú, francia anyanyelvű jezsuita, Henri Boulad számol be.
  - A folyamat legyűri Európát. A demokrácia nevében az iszlám folyamatosan kizárólagos teret nyer a társadalomban és a nyilvánosságban." (Távlatok 2006/4.)
  - Persze erre a törekvésre azért nemcsak ilyes rózsaszín ködbe borult szürkeállománnyal lehet reagálni. A leginkább érintett európai országban valamelyes józanulás mutatkozik: "A franciák a közelmúltban értették meg hirtelen - olvasható Ellul könyvének előszavában -, hogy mindez milyen súlyos problémát okoz, ugyanis végeredményben egy másik ország, egy másik civilizáció születését jelenti hazájuk területén."
  - kialakítani az ennek megfelelő viszonyt. Ami még korántsem jellemző: "Európa - és elsősorban Nyugat-Európa - iszlámhoz fűződő viszonyát vagy az angyali naivitás, vagy a rasszizmusig menő kirekesztés és elutasítás jellemzi"
  - A végletesség helyett a józan és higgadt viszonyulás kívánatos.
  - Európa nem kötelező.
TGM: Felőlem megfojthatják egymást | Zoom

www.zoom.hu/...-felolem-megfojthatjak-egymast - Preview

politika on 2008-07-02
Nabazmeg, a gój magyarok már a spájzban vannak! | Paraméter

De mennyire elszoktunk itthon az ilyesmi karakán (antináci) kiállástól.
Sajnos.

www.parameter.sk/...j-magyarok-mar-spajzban-vannak - Preview

politika nabazmeg on 2008-08-27
Index - Karácsonyra nagyon kíváncsi lett a Fidesz

pitiáner.

index.hu/...kerd201208 - Preview

on 2008-12-20
Index - Az MSZP öszödi frakcióülésének felvétele

őszödi beszéd értékelés, amiben megpróbálom értelmezni a beszéd valóban lényeges pontjait

index.hu/...gyurcshang - Preview

politika on 2008-12-29 and saved by 2 people
- Ha őszinte vagyok hozzátok, akkor azt tudom mondani, hogy tele vagyunk kétségekkel.
- És egyszerre kell megpróbálni előre vinni ezeket az ügyeket, fenntartani közöttünk az együttműködést, a jóhiszeműséget, biztosítani a koalíciós partner támogatását, fölkészíteni a legbefolyásosabb lapok vezetőit, és vezető publicistáit, hogy mire számíthatnak. Bevonni őket ebbe a folyamatba. Megtanulni nem fölszisszenni minden pillanatban, és menni előre.
- 33 more annotations...
- - Amit az azt megelőző hónapokban titokban meg lehetett csinálni úgy, hogy nehogy a választási kampány utolsó heteiben előkerüljenek olyan papírok, hogy mire készülünk, azt megtettük. Úgy őriztük a titkot, hogy miközben tudtuk és ti is tudtátok, hogyha el fog jönni a választási győzelem, utána nagyon neki kell állni, hogy soha ilyen problémánk nem volt.
  - Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz.
  - Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni,
  - Nézzétek. A dolog az úgy áll, hogy a legrövidebb távon nincsen választás.
  - Gyorsan eljött az igazság pillanata. Az isteni gondviselés, a világgazdaság pénzbősége, meg trükkök százai, amiről nyilvánvalóan nektek nem kell tudni, segítette, hogy ezt túléljük. Nincsen tovább. Nincsen. És persze még gondolkodhatunk nagyon sokáig, meg kib….ott sok elemzést el lehet végezni, hogy melyik társadalmi csoportot hogy fogja végezni(?), azt tudom nektek mondani. Nem tudunk még hetekig elemezni gyerekek, nem tudunk.
  - Aki a Magyar Szocialista Párt környékén befolyásos véleményformáló makrogazdasági ügyekben Kornaitól Bokrosig, Békésitől Surányiig, Vértestől a jó ég tudja kicsodáig, azokkal végigbeszéltük, végigszenvedtük, végigüvöltöztük. És azt is meg kell mondjam nektek, hogy nagyon sok nagy ötlettel találkozunk. Hű, a hétszázát neki. És kiderül, hogy még a legnagyobbak is, a legtöbbre tartottak is százmilliárdos nagyságrendű tévedésekben vannak.
  - Oda jön hozzám Magyarország talán legbefolyásosabb üzletembere, Demján Sándor.
  - Odajön Surányi Gyuri barátunk, hogy ő neki megvan, hogy hogyan kell átalakítani úgy a minimálbér adómentességét, hogy közben fönt lehessen tartani az igazságosságot.
  - Ja? Hát, ha a 200 milliárd forint benne van a pakkba, akkor már nincsen megoldása.
  - Általában sok jó ötlet van egész addig, amíg nem kell számolni. Mikor számolni kell, akkor elfogy a tudomány.
  - mindenkinek van ötlete, hogy akkor mit vegyünk ki belőle, hogy a maradék konzisztensebb legyen és máris éppen csak harmadannyi pénz van, mint amennyit össze kell szedni. Ja? Úgy én is tudok konzisztens lenni. Ja, úgy én is tudok konzisztens rendszert. Csak az a problémám, hogy nem 50 milliárdot kell összeszedni, hanem, nem mondom meg, hogy mennyit. Hát ez a baj.
  - Nem tudom nektek azt mondani, hogy minden rendben lesz. Azt tudom nektek mondani, amit mondtam az utolsó egy évben. Hogy ami tisztességgel megcsinálható, ami a tehetségünkből kitelik, mert nem játszunk különleges meccseket, mert az energiáinkat nem arra fordítjuk, hogy egymással szarakodjunk, mert nincsenek külön érdekek, amik egyébként nem bírná ki közöttünk a nyilvánosságot, mert nem valamit akarok veletek elintézni.
  - Most az adja, hogy történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok. Egyáltalán nem érdekel, hogy benne leszünk-e, én személy szerint. Egyáltalán nem érdekel. Csinálunk-e valami nagyot?
  - Azt mondjuk-e, hogy: a rohadt életbe, jöttek páran, akik meg merték tenni és nem szarakodtak azon, hogy hogy a francban lesz majd az útiköltség elszámolásunk, b….a meg. Jöttek párak, akik nem szarakodtak azon, hogy a megyei önkormányzatban lesz-e majd helyük, vagy nem, hanem megértették, hogy másról szól ez a kurva ország.
  - Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mint hogyha kormányoztunk volna.
  - E helyett hazudtunk reggel, éjjel, meg este. Nem akarom tovább csinálni. Vagy megcsináljuk, és van hozzá egy emberetek, vagy mással megcsinálni.
  - mert újra csak azok a kompromisszumok születnek meg, ami lényegében a semmittevés kompromisszuma, hogy fönnmaradjon, ami eddig volt. Mert minden más sérti valakinek az érdekét. Ahhoz másik madám kell.
  - Mindenki döntse el magában, hogy 4-500 ezer forintért csinálja a dolgot, ami kurva fontos, különösen, ha az embernek már egyébként nincsen más szakmája, csak ez, tudom én.
  - Mi úgyis maradni szoktunk. Lehet. És azt is mondom, hogy ez egy legitim érvelés, és nem is bánt, egyáltalán nem, egyáltalán nem. Van ebben a frakcióban nem egy miniszterelnöknek alkalmas ember. Én azt mondom, hogy vegyen mindenki nagy levegőt, igyon kurva sok bort…
  - Az nem reform, hogy a többiek változzanak meg. Az nem reform, hogy egyébként kiállunk és mondjuk a népnek a mantrát. Az a reform, hogy hajlandóak vagyunk mi is egy sor ponton átértékelni mindazt, amit eddig gondoltunk és tettünk.
  - Ott tévedtek, ha azt hiszitek, hogy van választásotok. Nincsen. Nekem sincs. Ma legfeljebb az a választás, hogy megpróbáljuk-e mi befolyásolni, hogy mi történik, vagy ránk fog omlani a francba.
  - Én azt gondolom, hogy meg lehet csinálni. Azt gondolom, hogy lesznek konfliktusok gyerekek, igen, lesznek. Lesznek tüntetések, lesznek. Lehet tüntetni a Parlament előtt. Előbb-utóbb megunják, hazamennek. Csak, csak akkor lehet végigcsinálni, hogyha a lényegben, a lényegben hisztek és a lényegben van egyetértés.
  - Kikerülni a konfliktusokat önmagunk között, megijedni attól, hogy egyébként sértünk érdekviszonyokat, akkor nem szabad elkezdeni, nem szabad.
  - hogy gyerünk, a hétszázát neki.
  - Van Á-tól Z-ig forgatókönyvem, hogy hogyan lehet a szocialistákban ott lévő hihetetlen energiát arra fölhasználni, hogy az országot megváltoztassák, hogy tegyék már bele, hogy legyenek már úrrá végre a kishitűségükön, meg a régi igazságaikon. Arra van. Aztán amikor nem bírom, akkor meg kiabálok egyet. Nincsen személyes sztorim ebben az ügyben, egyáltalán nincsen.
  - Nagy dolgot kaptam ettől, amit az elmúlt másfél évben csinálhattam. Az a személyes sztorim, hogy változtassuk meg ezt a kurva országot
  - De hát amelyikünk bemegy egy egészségügyi intézménybe, tudja, hogy hazugságok sokaságára épül.
  - az oktatásban borzasztón nehéz bármihez hozzányúlni. De igen, azt látjuk, hogy nem egyenlően osztja a tudást széjjel.
  - Ha van társadalmi botrány, akkor az, hogy a felső tízezer termeli magát újra közpénzen.
  - Megjavult az egészségügyi rendszer, fiam? Mondom: egy lószart, mama. Az az igazság, hogy fölismerik a nevedet. Ez botrány.
  - Mi azért nem merünk hozzányúlni egy sor nyilvánvaló társadalmi hazugsághoz, mert félünk a ránk ható politikai következményektől.
  - De nem azért kell politikusnak lenni, mert ebből olyan kurva jól meg lehet élni. Mert már elfelejtettük, hogy milyen autófényezőnek lenni. Hanem azért, mert meg akarjuk ezeket oldani.
  - Mi lenne, ha nem az egymás közötti faszkodás miatt veszítenénk el a népszerűségünket, hanem mert csinálunk nagy társadalmi ügyeket. És nem probléma, hogy elveszítjük akkor egy időre a társadalom, a támogatásunkat.
Index - A magyar csoda

érdekes írás, jórészt egyetértek, de volna benne mit kijegyzetelni

index.hu/...mcs090106 - Preview

politika gazdaság on 2009-01-15

1 - 20 of 26 Next ›

Showing 20▼ items per page

List Comments (0)

List Info

si tyu

26 items | 33 visits

Updated on 2009-05-11
Created on 2008-04-29

Category: Government & Politics

URL:

si tyu's List: politika

Index - Tölgyessy P: A magyar modellnek vége - 1

Index - Tölgyessy P: A magyar modellnek vége - 2

Hírszerző Blog - Egy elefánt feljegyzései

élet és irodalom - SZÉKY JÁNOS: Minthademokrácia

Hírszerző - Publicisztika - Fidesz-kétharmad: vágyak és rémképek

Konzervatórium

MOLNÁR TAMÁS: Mi a baloldaliság?

Konzervatórium - Oakeshott vs. Evola, avagy a metafizikai tradicionalizmus kritikája

Against (All) Modernity 2.0: A liberális hétköznapi pszichéje

Molnár Tamás: A liberális hegemónia

Horváth Róbert – A konzervatív forradalom

Schlett István - Mi a konzervativizmus mint politikai pozíció - adott helyen, adott időben?

KONZERVATIVIZMUS ÉS JOBBOLDALISÁG k, reformerek (Mozgó Világ Online)

MÁNDI TIBOR - Oakeshott és Hayek

Magyar Narancs

TGM: Felőlem megfojthatják egymást | Zoom

Nabazmeg, a gój magyarok már a spájzban vannak! | Paraméter

Index - Karácsonyra nagyon kíváncsi lett a Fidesz

Index - Az MSZP öszödi frakcióülésének felvétele

Index - A magyar csoda

List Info

Sponsored Links

si tyu's Public Lists (7)