This link has been bookmarked by 1 people . It was first bookmarked on 31 Jul 2008, by si tyu.
-
31 Jul 08
-
Annak idején – mindannyian tudjuk, akik már éltünk akkoriban, hogy – ezeket a magassági szabályokat a tűzoltólétra hossza (plusz „a kosár kinyúlása”) határozta meg, és semmi köze sem volt a városépítészethez.
-
Miért kell pl. a fővárosban – meglehetősen antidemokratikusan, a kerületek önállóságát jócskán megnyirbáló – generálszabályokkal béklyózni a városfejlesztésben rejlő igazi erőket?
-
Arról már szinte nem is kell szólnom, hogy a tervet meg kell védeni mindenféle tervtanácsokban, ahol ott ülnek –többek között, (vajon miért?) – a konkurens tervező cégek képviselői, természetesen szigorúan „magánemberként”. Tapasztalatból mondhatom, tervező legyen a talpán, aki ilyen helyzetben „át tud vinni” egy tervet az adott – egyébként nagytiszteletű – Zsűri-bizottságon.
-
És milyenek ezek a „nagy kegyesen” átengedett tervek alapján megvalósult „magas házak”? Aránytalanok.
-
Nem hiszem hogy túlzok, amikor azt állítom, hogy ezek a számszerű előírások (30, 45, 55 méterek) a legtöbb esetben jó szándékú „íróasztalnál ülő” fővárosi vagy minisztériumi köztisztviselők „szakmai tapasztalatai” alapján kerülnek előterjesztésre, amit aztán a jóváhagyásnál még kellően „átszínez” választott képviselőink, politikusaink állás(ülés-)pontja, s a végeredmény aztán az lesz, amit nap mint nap tapasztalhatunk.
-
Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium!
-
A „felhőkarcolók” ellen bevetett másik városesztétikai érvrendszer Budapest hagyományos történelmi „város-sziluettjének” védelmében kardoskodik, és ezen az alapon tiltja meg, vagy korlátozza a beépítési magasságot. Kíváncsi lennék arra, hogy a városukat legalább ennyire féltő és védő Prága, Varsó, Brünn vagy Szentpétervár illetékesei mégis miért döntöttek úgy, hogy a fejlődés érdekében lemondanak ezekről a – megítélésük szerint idejétmúlt – korlátozásokról.
-
Úgy gondolom, ma már nincs is szükség a téma további elemzésére, hiszen csaknem mázsányi kötet, tanulmány, előírás-tervezet áll rendelkezésre, ehelyett cselekedni kellene.
-
Az elmondottak ellenére mégis biztos vagyok abban, hogy a helyzet rövidesen megváltozik, mert mélyen hiszek egy nálam sokkal okosabb ember, Neumann János egykori legendás megállapításában: „Uraim! A haladás ellen nincs orvosság!”
-
Meg lehetne őrizni a hagyományos városrészt, és végre megépiteni a XXI. századi budapesti negyedet, úgy, ahogy ebben a században korszerű épitkezni, és nem a múltban!
Most, hogy a Fadesa becsődölt, még a remény is visszajöhet az optimális megoldásra.
-
bocs, de tényleg attól lesz itt kánaán, ha te irodát nyithatsz egy felhőkarcolóban? Mióta Nouvel lepakolta Barcelonába az Agbar toronyházat, én nem vágyom nagyon Barcelonába! Quatar se nagyon vonz. Ebből a szempontból drukkolok neki, hogy utolsók legyenek a magyarok. És például korrupcióból is jó lenne ezt a helyet megcélozni.
-
Viszont ha beleolvasol egy-két ottani diskurzusba, akkor azért nem osztatlan a lelkesedés körülötte. A helyiek becenévként a "el supositori" (azaz végbélkúp) nevet akasztották rá. Barcelonának más viszonylatban persze jó, a közterek megújításán keresztül az ingatlanok felértékelődése például nagyon sikeres volt (barcelonai modell), de arra nem egy végbélkúp volt a csodaszer. A nemzetközi leírásokban rendre megjelenik az összehasonlítás a londoni gherkinnel (ex swiss re building), néhol kiemelve, hogy az agbar egyfajta utánérzése az előbbinek. Durvábban fogalmazva: egy műpénisszel (legyen az bármekkora) nem biztos, hogy meg lehet egy várost termékenyíteni!
-
Csak a pontosság kedvéért, a Szentpétervárra tervezett Gazprom felhőkarcoló tárgyában már nemzetközi méretű a tiltakozás. A 396 méteresre tervezett torony teljesen átértelmezné a Néva-parti város sziluettjét. Az építési előírásokat, a történelmi hagyományokat és az UNESCO Világörökség előírásait egyránt semmibe veszi a terv, amit sem a lakosság, sem a szakma nem támogat. Persze pénzért sok mindent lehet, de kérdés, hogy mindent lehet-e?
-
illúzióim nincsenek, ha épülnek is itt tornyok, azok a finta féle semmilyenek lesznek, ide nem fog jönni többet se hadid, se rasid se senki más esztétikai értéket teremteni
-
Would you like to comment?
Join Diigo for a free account, or sign in if you are already a member.